2006/10/15

Demet SAĞIROĞLU

Papatya falları
Dün seni aradım Kalamış'ta
Sokak sokak
Ne kadar cadde varsa bizi tanıyan
Sordum,yoktun
Güneşın batışını seyrettim burundan
İnanmazsan git,Bekir amca'ya sor
O da seni sordu
Yine papatya verdi elime
Her zamanki gibi başladım
Seviyor..sevmiyor..
Sapını da sayarsam
Seviyor çıkıyor

Nerdesin ah nerde
Bunu kimse bilmiyor
Bu ne biçim yalnızlık
Bana çok zor geliyor
Ah şu papatya falları
Çaresiz yüreğim buna mı kaldı
Ah şu papatya falları
Başka bahara kaldı

Unuttum diye yalan söyledim
Bugün gibi aklımda
Vapurda simit alışın
İşte o simidin susamları gibi
Havaya savruldu ezildi binlerce anılar
Şimdi anılarımı tekrar topluyorum

Unutabilir miyim acaba seni
Düşüncelerimi Boğaz'a bıraksam
Ve boğsam aklımı
Ümidimi de kestim
Zaten yalan söylüyor papatya falları
Virágjóslás
Tegnap kerestelek téged Kalamış-ban
Utcáról utcára jártam
Mindenhol,ahol minket ismerhetnek
Megkérdeztem,de nem voltál sehol
Megnéztem a naplementét a kilátóból
Ha nem hiszed,kérdezd meg Bekir bácsit
Ő is rólad kérdezett
És megint egy százszorszépet nyomott a kezembe
Mint mindig,elkezdtem tépni a szirmait
Szeret..nem szeret..
És bárhogy is téptem le őket
A "szeret" jött ki

Hol vagy,mondd hol?
Ezt senki sem tudja
Miféle magány ez!
Nehezemre esik elviselni
Ó azok a virágjóslások
Ez maradt csupán a kétségbeesett szívemnek?
Ó azok a virágjóslások
Másik tavaszra maradtak

Hazudtam,mikor azt mondtam elfelejtettem
Mikor perecet vettél a hajón
Mintha csak tegnap lett volna
Ezernyi emlék repült a levegőbe
Pont úgy,mint ahogy a perec szezámmagjai
Most újra összegyűjtöm őket

Vajon képes vagyok arra,hogy elfelejtselek?
Ha a gondolataimat a Boszporusz hídnál hagynám
És megölném az emlékeimet
Reményeimről is lemondanék
Mert a virágjóslás egyébként is hazudik


Tabu
Anladım sen de yalnızsın
Aldanmış aldatılmış
Yalnız kalmışsın
Kapanmışsın kapıları kalem düşmüş
Yara almaktan yılmışsın
İnan ki seni anlarım
Senle oturur ağlarım
Derdin hiç kimse inanmamaksa
Ben bu güveni sağlarım

Gel korkmayalım
Yıkılmazsa tabu olmaz
Biz yıkalım
Cesareti şeytan almış götürmüşse
Şeytanın bacağını biz kıralım
Tabu
Értem,hogy te is egyedül vagy
Megcsaltak és elhagytak
Magadra maradtál
Bezárkóztál és nem engedtél magadhoz senkit
Félsz,hogy újra összetörik a szíved
Hidd el,én megértelek téged
Veled együtt sírok
Ha senki sem értené meg a bajodat
Én melletted állok akkor is

Gyere,ne félj
Olyan nincs,hogy a baj nem tűnik el
Ha mégse,majd mi eltüntetjük
Ha az Ördög elvitte volna a bátorságot
Majd mi eltörjük a lábát